A szója számos feldolgozott élelmiszerben és tápszerben gyakori összetevő. A szójaallergia általában kora gyermekkorban jelentkezik, és a legtöbb gyermek tízéves korára kinövi az allergiát.
Szója allergia okai
A szójaallergiát az okozza, hogy az immunrendszer összetéveszti a szójafehérjét egy káros anyaggal, az úgynevezett allergénnel. Ez immunglobulin E (IgE) antitestek termelődését váltja ki, amelyek aztán a szójafehérjét az immunrendszernek jelzik, amikor az illető legközelebb fogyasztja. Ezután hisztamin és más vegyi anyagok szabadulnak fel a véráramba, ami az allergia jeleit és tüneteit okozza.
Jelek és tünetek
A szójaallergia gyakran akkor kezdődik, amikor a csecsemők reagálnak a szójaalapú tápszerekre, bár bármely életkorban kialakulhat, és olyan élelmiszerek is okozhatják, amelyeket az illető korábban már fogyasztott anélkül, hogy bármilyen problémát tapasztalt volna.
Általában a reakció tünetei enyhék, és a következők lehetnek:
- csalánkiütés
- viszketés a száj környékén
- orrdugulás vagy orrfolyás
Ritka esetekben a szójaallergia súlyosabb, anafilaxiának nevezett reakcióhoz vezethet, amely kezelés hiányában életveszélyes lehet. Az anafilaxia során a torok megduzzad, a vérnyomás hirtelen leesik és a légzés nehézzé válik. Ez az állapot azonnali kezelést igényel adrenalinnal, az egyetlen olyan gyógyszerrel, amely visszafordíthatja ezeket a tüneteket. Ezért ajánlott, hogy a szójaallergiások mindig maguknál hordjanak egy adrenalin-autoinjektort.
Kockázati tényezők
Bizonyos tényezők növelik annak valószínűségét, hogy valakinél szójaallergia alakul ki, ezek közé tartoznak a következők:
A családban előfordult már allergiás betegség, például ekcéma, asztma vagy szénanátha.
Életkor – ez az allergia gyakrabban fordul elő gyermekeknél, különösen csecsemőknél és csecsemőknél.
Meglévő allergia – Egyes esetekben azok, akik már allergiásak más élelmiszerekre, a szójára is allergiásak.
Diagnózis
Ha az orvos szójaallergiára gyanakszik, kérdéseket tesz fel a tünetekkel kapcsolatban, és fizikai vizsgálatot végez. Azt is kérheti, hogy a beteg vezessen étkezési naplót, amelyben részletesen leírja az elfogyasztott élelmiszereket és az étkezés után fellépő tüneteket.
Ezenkívül javasolhatnak bőrprick tesztet és/vagy vérvizsgálatot is. A bőrpróbánál a bőrt megszúrják, és kis mennyiségű szójafehérjét juttatnak a bőrbe. Ha az illető allergiás, akkor a kitett helyen dudor vagy csalánkiütés alakul ki. Vérmintát is lehet venni, hogy ellenőrizzék az illető személy vérében lévő immunglobulin (IgE) antitestek mennyiségét.
Szója allergia kezelése
A szójára adott reakció megelőzése érdekében feltétlenül kerülni kell a szója és a szójatermékek fogyasztását. A szójaallergiás embereknek el kell olvasniuk az élelmiszeripari termékeken feltüntetett összetevőket, mielőtt megvásárolják vagy elfogyasztják azokat.
A szóját és az alábbi összetevők bármelyikét kerülni kell:
- Szója, beleértve a szója sajtot, szójalisztet, szójadarát, szójatejet, szójacsírát, szójafehérjét, szójafehérjét, szójarostot, szójadiót, szójajoghurtot és szójafagylaltot.
- Shoyu
- Edamame
- Miso
- Natto
- Szója
- Tamari
- Tempeh
- Tofu
- Szója túró és szójabab granulátum
- Szójafehérje
- Szójaszósz
- Texturált növényi fehérje
- A szója néha növényi keményítőben/lisztben/rágógumiban és az ázsiai konyhában is megtalálható.
Ha valaki véletlenül mégis szójafehérjét fogyaszt, antihisztaminokat lehet alkalmazni a tünetek és a kellemetlenségek enyhítésére. A vény nélkül kapható antihisztaminok közé tartozik például a loratadin, a cetirizin és a difenhidramin. Ha valakinek súlyosabb reakciója van, sürgősségi kezelésre és epinefrin injekcióra lehet szüksége.
