Az alvásmegvonás olyan állapot, amelyet alváshiányként vagy alvás-ébrenlét ciklus megszakításaként határoznak meg. Bár nem egy konkrét betegség, az alváshiány rossz egészségügyi állapotokhoz vezethet.
Mi az az alváshiány?
Az alvásmegvonás különböző állapotok, például fizikai betegség, mentális betegség, öregedés stb. következménye lehet. Általánosságban elmondható, hogy egy felnőtt embernek 7-8 órát kellene aludnia a jó egészségi állapot érdekében. A megfelelő mennyiségű alvás elmaradása különböző egészségügyi problémákat indíthat el, mint például a koncentráció hiánya, álmosság, fáradtság, a fertőzések elleni küzdelem csökkent képessége, a fizikai erő hiánya és a memóriafunkciók csökkenése. Mindezek a kezdeti tünetek végül súlyos szövődményeket okozhatnak, mint például álmatlanság, alvási apnoe, narkolepszia, hallucináció, hangulatingadozás, depresszió és más mentális betegségek. Növelheti a szívroham, a stroke és az asztma kockázatát is.
Az alváshiányos állapotot számos tényező idézheti elő. Azoknak az embereknek, például az ápolóknak, akik a szokásosnál hosszabb ideig dolgoznak, többnyire nem jut elég idejük az alvásra, ami az alváshiány egyik lehetséges kockázati tényezője. Hasonlóképpen nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok, akik váltott műszakban dolgoznak vagy gyakori utazást igénylő munkakörben tevékenykednek.
Bizonyos egészségügyi állapotokban, például szív- és érrendszeri problémákban, elhízásban, cukorbetegségben, stroke-ban, depresszióban és figyelemhiányos hiperaktivitási zavarban szenvedő embereket nagyobb valószínűséggel érinti az alváshiány. Az alkohol vagy tiltott kábítószerek túlzott fogyasztása szintén növeli az alvásmegvonás kockázatát.
Mi okozza az alváshiányt?
Az alvásmegvonásnak különböző okai vannak, amelyek lehetnek önkéntes viselkedés, személyes kötelezettségek, munkarend vagy orvosi problémák. A krónikus alvásmegvonás egyik fontos oka a kondicionált érzelmi reakció. Ez azt jelenti, hogy túl sokat gondolunk az alvásproblémákra, vagy szorongunk amiatt, hogy nem tudunk időben aludni. Az ilyen érzések jelentősen befolyásolhatják a normális alvási viselkedést és meghosszabbíthatják az alvásmegvonás időszakát.
Az emberek néha önkéntes döntések miatt esnek át alvásmegvonásnak. Ahelyett, hogy követnék a megfelelő alvási ütemtervet, inkább könyveket olvasnak, vagy tévét néznek, vagy egyszerűen csak társasági életet élnek. Ezzel szemben bizonyos élethelyzetek, mint például egy krónikusan beteg családtag, korlátozhatják az ember alvásidejét.
Bizonyos betegségek, mint például a megfázás vagy a mandulagyulladás horkolást, öklendezést és ébrenlétet okozhatnak, amelyek összességében megzavarhatják a normális alvási rendet. Az alvászavarokban, például alvási apnoéban vagy horkolásban és periodikus végtagmozgás-zavarban szenvedő emberek nehezen tudnak eleget aludni. Ezenkívül bizonyos egészségügyi problémák, például az asztma, vagy pszichiátriai állapotok, például a depresszió és a szorongás is zavarhatják a normális alvás-ébrenlét ciklust.
Bizonyos gyógyszerek, amelyeket olyan betegségek kezelésére használnak, mint az epilepszia vagy a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, megzavarhatják a normális éjszakai alvásmintát, ami alváshiányhoz vezet.
Azok az emberek, akik hirtelen stresszhelyzetben vannak, például munkahelyváltás vagy munkahely elvesztése, közeli barát vagy családtag halála, vagy új helyre költözés, néha akut vagy rövid távú alváshiánnyal szembesülnek.
Számos környezeti tényező, például a szélsőségesen hideg vagy meleg hőmérséklet, a hangos zaj és az erős fény megzavarhatja az éjszakai alvást. Bizonyos életmódbeli tényezők, mint például a lefekvés előtti kávéfogyasztás vagy cigarettázás, stimulálhatják az idegrendszert és késleltethetik az alvás kezdetét. Az alvásmegvonás másik fontos oka, hogy az ember ébren fekszik az ágyban, és bizonyos körülmények miatt aggódik, ahelyett, hogy ellazítaná az elméjét és felkészülne az alvásra.
Az újszülötteket nevelő szülők gyakran szenvednek alvásmegvonáson, mivel gondoskodniuk kell a csecsemőkről. A kisgyermekek és a serdülők szintén gyakran szenvednek alváshiánytól a tanulással kapcsolatos kötelezettségek, például a vizsgák és a feladatok miatt.
A 65 évnél idősebbek gyakran szenvednek alváshiányban az öregedés és az életkorral kapcsolatos egészségügyi komplikációk miatt. A napközbeni fizikai aktivitás hiánya miatt az idősek néha nehezen alszanak el éjszaka.
