A pálmaolaj egy olyan növényi olajfajta, amelyet az Elaeis Guineensis fa terméséből állítanak elő, amely egy Afrika egyes részein őshonos pálmafa.
Jó eséllyel fogyasztottál már pálmaolajat, vagy használtál már belőle készült termékeket. Főzéshez és olyan élelmiszerek összetevőjeként használják, mint a kekszek, vajpótlók és fagyasztott élelmiszerek, valamint olyan termékek, mint a szappan, sampon, smink, sőt még bioüzemanyag is.
A pálmaolaj előállításához használt módszerek azonban rendkívül fenntarthatatlanok, és pusztítást végeznek Délkelet-Ázsia környezetében.
Mindazonáltal a pálmaolaj-ipar azt állítja, hogy ez a növény jelentős szerepet játszik az élelmiszerrendszerben, és munkahelyeket biztosít azokban az országokban, ahol termesztik.
A globális élelmezési rendszerünk jövőjéért aggódó dietetikusként szeretném alaposan megvizsgálni a pálmaolaj környezeti hatásait, mivel egyértelmű, hogy a pálmaolaj jelenlegi használata hosszú távon nem fenntartható.
Ez a cikk áttekinti a pálmaolajjal kapcsolatos néhány sürgető fenntarthatósági problémát, és megvizsgál néhány lehetőséget, amellyel Ön is kiállhat a jobb termelési gyakorlatok mellett.
Miért olyan népszerű a pálmaolaj
Sokan közülünk nem is sejtik, mennyire elterjedt a pálmaolaj. A világon 2021-ben több mint 75,7 millió kilogrammot termeltek belőle. A pálma már most is a leggyakrabban használt növényi olaj a világon, és a kereslet iránta várhatóan csak növekedni fog.
Ez az olaj a 18. és 19. századi ipari forradalom idején, majd az elmúlt néhány évtizedben újra népszerűvé vált, amikor a gyártók sokoldalú összetevőket kerestek a feldolgozott élelmiszerekben a transzzsírok helyettesítésére.
A pálmaolaj nemcsak tartósítószerként működik, hanem magas hőmérsékleten is stabil marad, valamint enyhe íze és sima textúrája van. Ráadásul termesztése és betakarítása költséghatékony.
Ahogy az élelmiszeripar felismerte a pálmaolaj előnyeit, az 1970-es és 1980-as években jelentősen megnőtt a használata. Ezt az olajat ma már az összes fogyasztási cikk felében használják.
A pálmaolaj környezeti hatásai
Mindössze néhány ország – főként Indonézia és Malajzia – állítja elő a bolygó pálmaolajának közel 85%-át.
Délkelet-Ázsia, Afrika és Latin-Amerika azon részei, ahol pálmaolajat termesztenek, a leginkább érintettek a termelésben. Mivel azonban a környezetre gyakorolt hatásai ilyen jelentősek, a pálmaolaj-termelés végső áldozata sokkal messzebbre nyúlhat.
Íme néhány a pálmaolajjal kapcsolatos legjelentősebb környezetvédelmi aggályok közül:
- Erdőirtás. Ázsia egyes részein a pálmaolaj a becslések szerint az összes erdőirtás közel felét okozza. Az erdők mezőgazdasági célú kivágása üvegházhatású gázokat szabadít fel, az élőhelyek pusztulásához vezet, és veszélyezteti a biológiai sokféleséget.
- Szennyezés. Egy olyan mezőgazdasági árucikk, mint a pálmaolaj nagyüzemi termelése elkerülhetetlenül a közeli talaj és a vízfolyások elfolyásához és szennyezéséhez vezet. A pálmaolaj-termesztés érdekében végzett erdőirtás a levegőszennyezés egyik fő forrása is.
- A biológiai sokféleség csökkenése. Az erdőirtás és az élőhelyek elvesztése következtében számos madár-, elefánt-, orangután- és tigrispopuláció egyre inkább veszélyeztetetté vagy veszélyeztetetté válik a pálmaolajat termelő országokban.
- Hozzájárul a globális felmelegedéshez. Az erdők kivágása a pálmaolaj-ültetvények létesítése érdekében hozzájárul a globális felmelegedéshez azáltal, hogy túlzott mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a levegőbe.
- Korlátlan növekedés és termelés. A pálmaolaj iránti kereslet az előrejelzések szerint a következő 10 évben folyamatosan növekedni fog. A termelés egyes területeken akár 100%-kal vagy még nagyobb mértékben is növekedhet, ami csak tovább rontja a környezetterhelés mértékét.
- Paradox módon a pálmaolaj-termelést a globális felmelegedés is veszélyezteti. Nemcsak egyes pálmafajták termesztése romlik a melegebb hőmérsékleten, hanem az emelkedő tengerszint okozta áradások is fenyegetik a pálmaolajtermelő országokat, például Indonéziát.
Hogyan szabályozzák a pálmaolajat
A pálmaolaj-termelés enyhén szabályozott – és néha egyáltalán nem szabályozott. Ez a helyzet feszültségeket szül a vállalati érdekek és a pálmaolaj előállításának megváltoztatását követelő fogyasztók vagy környezetvédelmi csoportok között.
A pálmaolaj szabályozása a fogyasztási cikkek magasabb árát, alacsonyabb béreket és a pálmaolaj-termelő emberek munkájának megszűnését eredményezheti. Ugyanakkor a túlzott szén-dioxid-kibocsátás, mint például az erdőirtás által kibocsátott szén-dioxid, veszélyt jelent az általunk ismert társadalomra.
Ez csak néhány olyan kérdés, amelyet figyelembe kell venni, amikor a pálmaolaj szabályozásáról van szó.
A kutatók azt javasolták, hogy az iparág kibocsátását úgy csökkentsék, hogy csak olyan földterületeket használjanak pálmaültetvények telepítésére, amelyek már korábban is erdősültek voltak, védjék meg a leginkább szénben gazdag területeket, például a tőzegerdőket, és jobban kezeljék a szén-dioxid-kibocsátásra érzékeny területeket.
Néhány kulcsszereplő
A magánszektorban az olyan szervezetek, mint az Európai Pálmaolaj Szövetség (EPOA) elkötelezettséget vállalnak az erdőirtás, a földek kizsákmányolása és a tőzegerdők fejlesztése ellen. Az olyan élelmiszerboltok, mint az Iceland Foods, a pálmaolaj eltávolítása érdekében átalakították a márkás termékek összetételét.
Kerülni kell-e a pálmaolajat?
Személyes döntés, hogy elkerülöd-e a pálmaolajat, vagy csak olyan pálmaolajokat használsz, amelyek fenntartható és etikus helyről származnak.
A pálmaolaj körüli viták közül sokan a következőkkel kapcsolatosak:
- a környezet
- éghajlatváltozás
- fenntartható mezőgazdaság
- az őslakosok joga a földjeik kezeléséhez
- emberi jogok
- a munkavállalók jogai
- gyermekmunkára vonatkozó jogszabályok
Egyértelmű, hogy a pálmaolaj-termelés a jelenlegi formájában nem fenntartható hosszú távon.
Ráadásul olyan szervezetek, mint az Amnesty International, a Nemzetközi Munkajogi Fórum és a Human Rights Watch azzal vádolják a pálmaolajipart, hogy gyermekmunkát alkalmaz, nem védi az őslakosok földjeit, és más emberi jogi visszaélésekkel.
Mégis, a pálmaolaj egyszerű helyettesítése más növényi olajokkal nem biztos, hogy életképes megoldás.
Ez azért van így, mert más növényi olajnövények valószínűleg még több erőforrást használnának fel – és így még inkább hozzájárulnának az éghajlatváltozáshoz -, mint a pálmaolaj, mivel a pálma hatékonyan nő, és jelentősen nagyobb a terméshozama, mint más olajtermelő növényeknek.
Mi van, ha felelősségteljesen termesztik?
Ha a pálmaolajat etikusan és fenntartható módon termelnék, számos előnnyel járna. Amellett, hogy hatékony étolaj, szappanként és üzemanyagként is jól használható. Ráadásul Afrikában az emberek már évezredek óta főznek pálmaolajjal.
A pálmaolaj táplálkozási előnyökkel is rendelkezik, mivel egészséges zsírokat, számos antioxidánst, valamint A- és E-vitamint tartalmaz. A finomítatlan pálmaolaj, más néven vörös pálmaolaj tartalmazhatja a legtöbb tápanyagot, mivel hidegen sajtolják, és nem melegítik a feldolgozás során.
Mindazonáltal a pálmaolaj tápanyagtartalmával kapcsolatos kutatások ellentmondásosak. A legegészségesebb lehet, ha más, kevésbé egészséges zsírok, például transzzsírok helyett használják.
Hogyan ismerjük fel a pálmaolajat – és hogyan lépjünk fel a változás mellett?
A pálmaolaj káros hatásai ellen a következő módokon léphet fel.
1. Tanuld meg felismerni a pálmaolajat vagy abból készített összetevőket
Ha tudod, hogyan ismerheted fel a pálmaolajat egy összetevőlistán, az elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsd, mennyire gyakori, és megtudd, hol rejtőzhet a saját étrendedben, higiéniai vagy wellness-rutinodban.
Ez akkor is kulcsfontosságú, ha úgy döntöttél, hogy visszaszorítod a pálmaolaj használatát.
Néhány a leggyakoribb pálmaolajból származó összetevők közül:
- palmitát
- nátrium-lauret-szulfát (néha pálmaolajat tartalmaz)
- nátrium-lauril-szulfát (néha pálmaolajat tartalmaz)
- glicerin-sztearát
- sztearinsav
- növényi olaj (néha pálmaolajat tartalmaz)
2. Ismerd a tanúsítványokat
Egyes minősítéseket egy ikon jelölhet a termék címkéjén. Néhány a leggyakoribbak közül:
- A fenntartható pálmaolajjal foglalkozó kerekasztal (RSPO). A pálmaolaj-termelőknek igazolniuk kell, hogy termelési folyamataik megfelelnek az RSPO által meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak.
- Nemzetközi fenntarthatósági és szén-dioxid-tanúsítás (ISCC). A tanúsított szervezeteknek vállalniuk kell az erdőirtás megállítását, a talaj és a víz védelmét, valamint az emberi és munkavállalói jogok védelmét.
- The Rainforest Alliance. A gazdaságoknak a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság különböző területein kell megfelelniük az előírásoknak.
- Malajziában és Indonéziában egy-egy kormány által vezetett tanúsítási program van.
- A malajziai fenntartható pálmaolaj (MSPO) tanúsítás. Malajzia nemzeti tanúsítása a pálmaolaj-feldolgozó üzemeket vizsgálja bizonyos irányítási és ellátási láncra vonatkozó előírások tekintetében.
Az indonéziai fenntartható pálmaolaj (ISPO) tanúsítás. Az indonéz kormány ezen törekvése a fenntartható termesztőket tanúsítja az országban.
A környezetvédők mégis megkérdőjelezik az ilyen programok hitelességét a pálmaolajipar befolyása miatt.
3. Keresd meg közvetlenül a gyártót
Ne félj közvetlenül megkeresni a pálmaolaj-termelőket, forgalmazókat és a termékeikben pálmaolajat használó vállalatokat. Kérdezze meg az iparág kulcsszereplőit a gyakorlatukról, és ösztönözze őket, hogy lépjenek át a fenntartható pálmaolaj irányába.
Online petíciók aláírásával, e-mailek küldésével vagy tüntetésekhez való csatlakozással ösztönözheti a pálmaolajra támaszkodó vállalatokat a fenntarthatósági elvek elfogadására.
